
Ezzel a hírrel egy virtuális bokrétaünnep veszi kezdetét, mert már nem csak a falak épültek meg, hanem befödésre került az épület. A bokrétaünnep az építők és építtető közös ünnepe, melyet az épület tartószerkezetének elkészültekor szoktak megtartani. A középkorból származó szokás jogi szerepet is játszott, egyfajta teljesítési igazolásként működött. A legkorábban a 13. századi említésekből ismert hagyomány az építő munkásokat és a kivitelezőt ünnepli meg. A hagyományok szerint az épület legmagasabb pontjára bokrétafát állítanak, vagy bokrétacsokrot helyeznek el és ünnepi beszédet mondanak, ugyanakkor alkalom nyílik arra is, hogy a barátoknak és rokonoknak bemutassák az építkezés állását.
Ahogy a képeken is látszik, a munka máris folytatódik. Az ablakokra várunk, s a szigetelőanyagok szállítása zajlik az építő telepre. Lassan ablakot és szigetelést is kap az épület.
Most már látjuk a belső terek indusztriális építészeti stíluselemeit is, vagyis a látszó beton felületeket. Nem akartuk túlzásba vinni. A tervező a belső oszlopokat és a plafont tervezte meg látszó beton felülettel. Az építővel együtt akkor láthattuk az eredményt, amikor a zsaluk – ahogy itt mondják, a kofrázsok – lekerültek az oszlopokról és a plafonról. Nekünk tetszik. Bár tudjuk, hogy a látszó beton megítélése vegyes. Van egy ideillő közmondás, miszerint „Ízlések és pofonok különbözők.” Vagyis az ízlés egyéni dolog, nem lehet róla vitatkozni. De ha hozzáteszünk egy gondolatot, még az ódzkodók is más szemmel tekintenek rá. Az oszlopok olyanok lettek, mintha egy több százéves tengeri kikötőből hozattuk volna a tengervíz által tartósított fagerendákat. A kikötő port-ot is jelent, ami a mi szakterületünk egyik fontos kifejezése. A számítógépes hálózatok esetében a port jelenti a kommunikáció végpontját egy operációs rendszerben. A port szó egyaránt vonatkozik magára a fogható tárgyakra (hardverre) és a specifikus folyamatot vagy egyfajta hálózati szolgáltatást felismerő logikai építményekre (szoftverre) is.
Múlt, jelen és jövő... minden benne lesz az épületünkben. Még a modern látszó betonfelületekben is, ha egy kicsit megállunk és ezen elmerengünk.
Ahogy a képeken is látszik, a munka máris folytatódik. Az ablakokra várunk, s a szigetelőanyagok szállítása zajlik az építő telepre. Lassan ablakot és szigetelést is kap az épület.
Most már látjuk a belső terek indusztriális építészeti stíluselemeit is, vagyis a látszó beton felületeket. Nem akartuk túlzásba vinni. A tervező a belső oszlopokat és a plafont tervezte meg látszó beton felülettel. Az építővel együtt akkor láthattuk az eredményt, amikor a zsaluk – ahogy itt mondják, a kofrázsok – lekerültek az oszlopokról és a plafonról. Nekünk tetszik. Bár tudjuk, hogy a látszó beton megítélése vegyes. Van egy ideillő közmondás, miszerint „Ízlések és pofonok különbözők.” Vagyis az ízlés egyéni dolog, nem lehet róla vitatkozni. De ha hozzáteszünk egy gondolatot, még az ódzkodók is más szemmel tekintenek rá. Az oszlopok olyanok lettek, mintha egy több százéves tengeri kikötőből hozattuk volna a tengervíz által tartósított fagerendákat. A kikötő port-ot is jelent, ami a mi szakterületünk egyik fontos kifejezése. A számítógépes hálózatok esetében a port jelenti a kommunikáció végpontját egy operációs rendszerben. A port szó egyaránt vonatkozik magára a fogható tárgyakra (hardverre) és a specifikus folyamatot vagy egyfajta hálózati szolgáltatást felismerő logikai építményekre (szoftverre) is.
Múlt, jelen és jövő... minden benne lesz az épületünkben. Még a modern látszó betonfelületekben is, ha egy kicsit megállunk és ezen elmerengünk.
Așa cum se spune în Ținutul Secuiesc, am pus acoperișul pe clădire
Această veste marchează începutul unei sărbători virtuale a construcției, deoarece nu numai că avem pereții construiți, dar clădirea are și acoperiș. Obiceiul de a pune un buchet de flori la vârful acoperișului și petrecerea de după este o sărbătoare a constructorilor și a proprietarului, care are loc de obicei atunci când structura de susținere a clădirii este finalizată. Obiceiul, care datează din Evul Mediu, are și o semnificație juridică, simbolizând un fel de certificat de execuție a lucrării. Obiceiul care este cunoscut încă din secolul al XIII-lea, sărbătorește constructorii și proprietarul. Tradiția constă în așezarea unui creang sau a unui buchet de flori în punctul cel mai înalt al clădirii și rostirea unui discurs, oferind totodată ocazia de a arăta prietenilor și rudelor progresul lucrărilor de construcție.
După cum puteți vedea din imagini, lucrările sunt deja în desfășurare. Așteptăm să primim ferestrele, și chiar acum este în curs livrarea materialelor de izolație pe șantier. În curând, clădirea va avea ferestre și izolație.
Acum putem vedea de asemenea, elemente ale stilului arhitectural industrial al interioarelor, și anume suprafețele de tip beton aparent. Nu am vrut să exagerăm. Designerul a proiectat coloanele interioare și tavanul cu suprafețe de tip beton aparent. Rezultatul am văzut împreună cu constructorul atunci când obloanele - cofrajele, cum se spune aici - au fost îndepărtate de pe coloane și tavan. Nouă ne place. Deși știm că percepția asupra betonului aparent este mixtă. Există o zicală potrivit căreia „Gusturile nu se discută”. Cu alte cuvinte, gustul este o chestiune personală, nu un subiect de dezbatere. Dar dacă mai adăugăm o altă idee, chiar și contestatarii le vor privi diferit.
Coloanele se arată ca niște grinzi de lemn conservate de apa de mare aduse dintr-un port maritim vechi de secole. Cuvântul port (maritim) înseamnă și port, un termen important în domeniul nostru. În rețelele de calculatoare, un port este punctul final al comunicării într-un sistem de operare. Cuvântul port se referă atât la elementele tangibile (hardware) în sine, cât și la construcții logice (software) care recunosc un anumit proces sau un tip de serviciu de rețea.
Trecut, prezent și viitor... totul se îmbină în clădirea noastră. Chiar și în suprafețele de beton aparent cu aspect modern, dacă vă opriți și gândiți la asta pentru o clipă.